Nem nyilvános, hányan haltak meg kórházi fertőzésben Magyarországon

Budapest — Tavaly 4935 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) megfertőződött beteget láttak el hazánkban!

A jelentést egy hónappal ezelőtt síri csendben publikálták az ÁNTSZ oldalán. Az azonban továbbra sem derült ki, hogy a betegek közül pontosan mennyien élték túl a rettegett kórházi fertőzéseket. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet tovább folytatja a harcot, hogy a részletes, mindenki számára érthető adatok nyilvánosságra kerüljenek.

– Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem könnyen találja meg a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük – fejtette ki Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője. Elveszni már csak azért is könnyű a jelentésben, mert bár sok adat elérhető, pontosan nincs kimutatás például arról, hogy mennyien haltak meg kórházi fertőzések miatt. Azt tudjuk, hogy mennyi fertőzés volt, illetve azt, hogy mennyi a kórházból „kibocsátott” beteg száma – csakhogy ebbe a mezőbe a kis betűs rész szerint beletartozik az is, aki meghalt, illetve az is, akit hazaengedtek.

Akadt viszont egyértelműen megállapítható adat: a fertőzési arányokat régiós bontásából például kiderül, hogy továbbra is a közép-magyarországi régióban a legmagasabbak, a dél-dunántúli, illetve a középdunántúli régióban pedig a legalacsonyabbak a fertőzések. A leggyakrabban jelentett, MRK okozta fertőzések a húgyúti fertőzések, ezt követik a sebfertőzések, majd a véráramfertőzés. Ennél azonban jóval részletesebb kimutatásra lenne szükség, legalább a fertőzések 75-90 százalékát tartalmaznia kellene a jelentésnek.

Novák Hunor orvos szerint a kórházi infrastruktúra, az alacsony finanszírozás (nincs kézfertőtlenítő, az egyszer használatos eszközöket nem kidobják, hanem megpróbálják elmosni és újra használják másik betegben), az alacsony nővérszám tehető azért felelőssé, hogy valahol magasabb a fertőzések száma. Mint mondta, az Európai Unión belül Magyarországon használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt, ami az alapja lenne a kórházi fertőzések elleni küzdelemnek.

– Húgyúti fertőzést kórházban is el lehet kapni, például katéterezés után, de a túlzott vagy nem megfelelő antibiotikum-használat is hozzájárul ahhoz, hogy az egyszerű bacilusok kihaljanak, és helyettük az ellenállóbak szaporodjanak el. Hazánkban – sajnos – a legtöbb helyen nem divat a modern nyugat-európai protokollok követése, amikkel ez jelentősen csökkenthető volna – tette hozzá.

– Évről évre megugrik azoknak a száma, akik kórházi fertőzést kaptak vagy abban hunytak el. Itthon titkolják az erről szóló adatokat: már 2014-ben is csak a kórházi fertőzéseknek 44 százalékát jelentették az intézmények. Jó lenne, ha ez legalább 75-90 százalék lenne – árulta el dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.

 

forrás: borsonline.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Hirdetés






%d blogger ezt szereti: