Gyerekszemmel…

 …Pistike gondolkodik, avagy ha megjön a „Mikulás”-

Készítő: Ilona Lakatos

– novella nem csak gyerekeknek-

Csupa izgalommal telt a nap, már az oviban is. Szép új dalokat tanultak, már mindenki várta a Télapót, a Mikulást. Igaz ő nem nagyon értette mi a különbség a kettő között.

Emlékezett tavalyról, hogy a csizmájában sok mindent talált, meglepetéseket, ajándékokat, Apa és Anya megdicsérte, hogy jó kisfiú volt és a Mikulástól ezért kapott ennyi mindent.

Hát igen, az tavaly volt, de mi lesz az idén?

Szülei is olyan titokzatosak, mindig azt kérdezgetik, mit szeretne a Mikulástól?

Most nem igazán akart semmit, szüleitől mindent megkapott, ami a szíve vágya volt. Igaz többet lehetnének együtt, de hétvégén mindig játszanak, kirándulni mennek még Babszi kutya is velük jön.

– Mit is szeretnék – gondolkodott hangosan. Végül arra jutott, hogy azt a Mikulásnak kell tudnia, azért Ő a Mikulás.

 

Már mindenki csendben ült, Kati óvó néni jött be.

– Gyerekek, megjött a Mikulás, énekeljünk neki egy dalt.

A Mikulás, Mikulást… már kicsit unta, – szülei is mondták, „kora érett „ez a gyerek -, most meg énekelni kell, a Télapó itt van… most akkor melyik is?

Megjött a Mikulás, mindenkit odahívott magához, ő következett.

Hirtelen megbotlott és szabályosan a Mikulás lába elé terült, akkor vette észre a cipőt. Mari óvó nénin szokott ez a cipő lenni.

Megdöbbent, ezért volt olyan ismerős ez a hang is, igaz mélyebb volt, dörmögősebb, de mégis ismerősnek tűnt.

Átvette az ajándékot, nem szólt semmit, de nagyon elkezdte figyelni a Mikulást, végül rájött ez tényleg a Mari óvó néni, de akkor hol van a Mikulás?

Ha nem tudott jönni, miért nem mondták meg, egyáltalán mi ez az egész?

 

 Még hazafelé is ezen gondolkodott.

– Készülsz már, ma jön a Mikulás? – kérdezte Édesanyja.

Ő még szorosabban megfogta a kezét, elmondta volna a felfedezését, de úgy gondolta valahogy ma ki lesi a Mikulást, őhozzájuk vajon ki fog érkezni.

Vacsora, esti mese aztán indult lefeküdni, de nem aludt el.

Már jó idő eltelt, amikor Édesapja suttogását hallotta.

 – Elaludt már a gyerkőc?

– Már el, ma nagyon szótlan volt, majd reggel remélem, örül a meglepetésnek. – hallotta Édesanyja válaszát.

Halkan kiment a folyosóra, szülei éppen a csizmájába tettek egy csomagot.

–  Hát ti mi csináltok?  – kérdezte döbbenten.

Csend volt, aztán az Édesapja elkezdte mesélni…

 

Ma már felnőtt, sokszor eszébe jut ez a jelenet, főleg így az Ünnepek előtt.

Maricának már elég korán elmondta a Mikulás dolgot, aki nagyon jól fogadta, azt mondta ő már tudta is. Nem tört össze a lelke, inkább örült, hogy a szülei őszinték vele…

Osztálytársa Miki jutott az eszébe, aki még tizennégy évesen is elhitte és teljesen összeomlott, amikor kinevették.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Hirdetés






%d blogger ezt szereti: